"Néha átölelném de nem teszem
Néha hozzá bújni fáj
Néha keresném a pillantott de, te rég máshol jársz
Ami érzem én is, fontos a szó
És a gyönyör járja át
Veled minden forró éjszakát
Hát addig égjen a vágy

Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív

Amikor nem kérem és átölelsz
Hidd el minden olyan jó
Soha nem adnám a pillantott
Veled a túl sok nagyon jó
Minden kósza gondolat téged vár
Csak egy perc és itt vagy már
Csak egy perc és végre hallom már
Hogy a szó ma értem száll

Nem voltam én soha talán
Egy igazi hős ki nem fél, nem ám
De tudnod kell hogy pici e szív
De öröké mindig csak téged hív..."

/Szirmai Móni: Nem voltam én.../

"Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszol.

Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!

Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!

És hazudok újra éjeken át,
mert tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!

Hajnalig még...."

/Sugarloaf:Hajnalig még van idő.../

Úgy gondoltam inkább külön veszem a dalszövegeket nem a versekbe írom be...
Rem. adminok engeditek h. a költészetet nem keverem a zenével.

"Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára.
Ölelj engem két karodba úgy, mint régen,
Minden könnycsepp egy-egy csillag az égen.

Ne sírj kedves, el kell mennem,
Bánatvirág nyílt a kertben.
Bánatvirág kihajlott a széles útra,
Széles az út mégsem vezet hozzád vissza.

Ne sírj kedves, nézz szemembe,
Hajtsd a fejed két kezembe.
Had legyek még utoljára boldog veled,
És mindhalálig őrzöm majd az emlékedet.

Ne sírj kedves, ne nézz hátra,
Ölelj engem utoljára..."

/Varga Miklós: Ne sírj kedves.../

Remélem nem csak és kizárólag magyar zeneművészeti remekek kerülhetnek ide.


Két érzelmesebb dal(szöveg):


HammerFall - Always Will Be

Our sun is set, our day is done, I'm left here wondering
Is this the end, my final words to you
Day turned to night and now you're gone, I'm left here pondering
Can this be true, are we really through

You were the wind beneath my wings, taught me how to fly
With you I lived among the kings, how could this ever die

So I say farewell, I'm yours forever,
and I Always Will Be

We were one, we were all, we were the only
Future full of hope, nothing could stand in our way
But dreams can change, visions fall, I feel so lonely
I would walk through fire for just one more day

You were the angel of my life, taught me to be free
Now I'm a stranger in your eyes, walls are closing in on me

So I say farewell, I'm yours forever
And I Always Will Be
Missing you, in my heart you are The One
And you Always Will Be

When I turn to the east, I see no dawn,
but after darkness comes the light
And when I turn to the west, the silent night hides all
Where is the light that shines so bright

So I say farewell, I'm yours forever
And I Always Will Be
Missing you, in my heart you are The One
And you Always Will Be

... and you Always Will Be
... and you Always Will Be
And you Always Will Be
my Little One you are
And you Always Will Be


Nevermore - Sell My Heart For Stones

Did you ever wonder why the wind blows cold?
Did you ever realize your face is painted on my soul?

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

Did you ever wonder why they all have gone away?
Did you ever realize that nothing changes, everything stays the same?

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

I will lay in the gentle hands of your controlling gaze
I will be your servant through your darkest days
I will make the sacrifice and change just for you
I will dive into the essence of your purest blue

In between your whispers so sincere
I'll catch you when you fall
Through the eyes of broken innocence
I'd sell my heart for stones
Leave it all behind and fade away
To feel your purest blue
I can feel your purest blue, for you I must be strong
For I don't know right from wrong

"Eljöttem könnyű szívvel én
Velem jött árnyékként a remény
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már

Emlékezz rám, hisz nem volt rég
Küzdöttem érted és magamért
Egyszer csak minden jéggé hűlt
Szivemből az a csend nap egy percnyi néma űr

Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném

Melletted minden másképp szólt
Nem látott minket más, csak a hold
Éreztem mégis máshol jársz
Áruld el, mit akarsz most tőlem, mit kívánsz

Ami rég volt elmúlt, és már nem is fáj
Meddig kell még várnom, én nem bírom már
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény

Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz
Ugye nem csak ennyit érsz
Az őrült vágy, az érintés
Ami mindig elkisér
Bújj hozzám egyszer még
Gyere, mondd, hogy van remény
Veled együtt újrakezdeném..."

/Pál Tamás/

"Hússzal ezelőtt érkeztem,
és azt mondták, hogy ez az a hely,
ahol mindent sikerült megnéznem,
köszi, de sajnos nem mehetek,
mert a főnököm az az isten,
kinek szárnya van, de ereje nincsen,
hogy egy kicsikét legalább megverne,
vagy lassan utánad engedne,
mert hirtelen kinyílt a föld alattam,
te eltűntél, én meg itt maradtam,
hát evezz a part felé még párat,
ha a világ fordít neked hátat.

És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél.

Na na na na na na...

Egy föld alatti mozgalomból
nem jutott ki nekem a jóból,
kellett, hogy már elinduljak,
az úthengerek itt gurulnak,
én meg harapok egyet a lángosba,
a szekérháton a városba',
de láttatok-e már oly gyönyörű bájt,
mit nem okozhat öt gigabájt,
neked öt gigabájt, nekem öt libamáj,
jaj a szívem úgy nagyon fáj,
de én sem próbálhattam kétszer,
te megteheted, ha visszanézel.

És ha utad egyszer a végéhez ér,
ne felejtsd el, hogy honnan jöttél..."

/Magna Cum Laude/

"Kéz, ami most megérint,
De félsz, hogy pórulj jársz megint.
A véred, nem hagy nyugodni majd,
Érzed késő, úgyis már benne vagy!

Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, magad!

Egy jel, amit most Tőle vársz,
Róla álmodsz, és az álmokban nincs határ.
Szárnyal, a képzeleted megint,
Az ágyban, ha egyedül vagy,
Ez mindig segít!

Éget a vágy, hogy felhívjad,
Percek tünnek óráknak,
Attól félsz, hogy most is csak,
Megégeted, megégeted magad!..."

/Machine Mouse/

"A szemembe néz, édes a méz,
a teste, mint a tűz.
Mikor hozzám ér, elönti a vér,
pedig ártatlan még és szűz
Hogyha leszáll az éj, annyira kér,
legyek vele, szédítő,
Ahogy vad táncot jár,
a mennyekbe' vár,ez az ördögi bomba nő.

Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még.

Tudom, hogy ez az ami számít,
kérhetek bármit,nekem mindent megteszel.
Az álmodnak vége, azt hitted végre,
hogy rendes lány leszel.
Az angyali szárnyak, az ördögi vágyak,
elolvad mint a hó.
Ahogy az izzó lángok nyalnak körbe,
megvadít minden szó.

Neked a szerelem kell,
tudom, egy éjszaka nem elég.
Olyan férfi kell,amilyen eddig nem volt még,
neked a szerelem kell,
nekem, egy éjszaka nem elég,
Olyan Bébi kell,amilyen eddig nem volt még,
eddig, soha-soha még..."

/Sex Action/

Nem tudom az előadót viszont a szövege teljesen igaz!!!


"Szürke felhőn üldögél egy alak
Nem tudja mi ez az érzés benne
Így kellett lennie vagy véletlen,
Hogy teljesen más, mint a többiek

Nézi őket néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy erre nincsen válasz,
Ami őket tartja neki sose lesz támasz

Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned.


Szürke felhőn üldögél egy alak,
Esővel áztatja trónja a földet,
Kitárja karját, hogy megírja sorsát,
Zuhanjon le, le a mélybe

Nézi magát néha sajnálva,
Néha megvetően, de mindig látja,
Tudja, hogy végre ugrani kell,
Hogy megkapja, amit megérdemel.

Kívánj mást, és megteheted,
Hisz a lelked az isteniből vétetett,
Válassz mást, de soha ne feledd,
Az árát meg kell majd fizetned..."

"Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég

Keresem a helyem én is régen
Nem akarom tudni holnap éppen
Hova megyek hova tartozom
Mégis van ahova vissza vágyom
Te vagy aki miatt van miért élnem
Veled tudom melyik útra léptem
Érted fizetek a bűnökért
Nekem te vagy csak a menedék hisz más nem ért

Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék, veled
Enyém lett minden föld és ég

Nekem ne mond mi a rossz én láttam
Kicsi gyerekeket porban sárban
Bárhogy tagadod az mit sem ér
Sose feledheted honnan jöttél
Téged kerestelek mindig másban
Hosszú utamon akárhol jártam
Újra tudom azt hogy van remény
Csak a szíved legyen az enyém én más leszek ne félj

Ne nézz igy rám ha vétkeznék,
Segíts úgy jóvátennék mindent rég
Ha nem volnál hogy élhetnék
Veled enyém lett minden föld és ég..."

/Pápai Joci/

"Lesz, volt, van! Mindig egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány,aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindíg az hogy)

Száll a hírem én meg messzebb nem megyek (nem is tudok)
Egyre többször van az, hogy rajtam múlik (csak, hogy a)
A jó megoldást most már bennem keresse (csak benned)
De ott a kígyó lakik még bent

És addig lesz nő akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem
(bizony van ott)
Mindig egy lány, aki annál többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint úgy érzem
(megint ez van, mindig az, hogy)

Lökni bátran könnyű azt, hogy mit merek (jól megy ez, Sőt!)
Nagyon jól megy
Már csak szusszal győzzem
Pedig én, nem remélek soha
Még is össze jön
Itt a kígyó és addig nem lesz jó

Amíg van egy nő
Akit rám bíz majd az ég
De elhajtják a démonok mellőlem (bizony van ott)
Mindig egy lány, aki sokkal többet ér
Hogy rám hagyná az ég megint
Úgy érzem (megint ez van, mindig)

Mitől kevés, mitől ilyen a hitem
Mitől kevés, mitől ilyen-ilyen

Mindig lesz nő, akit rám bíz majd az ég..."

/Belmondo/

tele közhellyel,igy persze,hogy minden igaz (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 05. 11. csütörtök 22:34), amit ide kattintva olvashatsz)

"Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.

De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.

Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.

De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár. ..."

/Máté Péter/

"Álom vár,hogy rám találsz,
itt várok én,a szív remél,
az álom él és szállok én,
ha kéred még,érted meghalok.

Egy könnycseppen át más a világ
félek,hogy többé nem találsz,
szívem úgy fáj örökké vár,
egyszer majd újra rátalálj......"

(Erős vs. Spigiboy/

"Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.

Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.
Most kell hogy élj, az élet minden ízét érezd,
amíg felkel a nap, amíg hívogat új remény.

Amikor nem számít semmi hogy itt legyél,
csak olyan érzés kell mikor a szél visz a fellegeken,
amikor miénk a végtelen.
Ne feledd el soha hogy csodák már nincsenek,
de hogy ha kell akkor még vágyaid szárnyain megpihenünk,
és ketten akármit kérhetünk...."

/Erős vs. Spigiboy/

"Csak egy halk sóhaj száll,
Szívem bársonyos partján,
Te maradj, s te voltál
Érted szívem úgy kalapál.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!


Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom.

Csak a vágy dala szállt,
Képzelettel táncot járt.
Mikor ő érintett,
Lábam mindig úgy remegett.
Súgj egy titkot még,
Mitől féltékeny az ég!
Míg tart az örökké, én csak veled lennék!


Én neked adom mindenem, hogyha kéred,
A világgal is harcolok, csakis érted.
De tudod jól, hogy örület, amit érzek.
Ő fogva tart, s ezt akarom..."

/DJ Szatmári/

"Álmos reggel ébred a város,
Bőröd illatát még őrzi az álmom.
Kihűlt párnák közt,
Kutatlak szűntelen, kellesz nekem.
Egyedül hagytál, elmentél,
Talán a nappal együtt ébredtél.
Az üzenet amit hagytál:
Egy telefonszám s egy rövid levél

Fáj a valóság, szükségem van rád,
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem

Nincs az a szó, az a bátorító érzés
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hisz a rabod lettem Én
Neked adom mindenem, Nélküled már nem létezem.


Nem akarom, hogy úgy érezd,
Ennyi volt, egy éjjel és vége.
Mi el sem kezdődött talán,
Véget ért.
Éjjelente mindíg látom az arcod,
Hallom a hangod, érzem a csókod,
Tested megremeg, ha megérintelek.

Fáj a valóság, szükségem van rád
A napok lassan telnek el, ha nem vagy itt velem

Nincs az a szó, az a bátorító érzés,
De belehalnék úgy érzem, ha nem lennél enyém.
Él a remény, hiszen a rabod lettem Én,
Neked adom mindenem,Nélküled már nem létezem..."

/Josh/

"Megint elment a nap,ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.

Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.

Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,hogy fáradt vagyok.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,és kívánj jó éjszakát.

Elment a nap,ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak..."

/Balázs Fecó/

"Volt idö mikor még nem voltál,
S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál;
és most látod, féltelek, őrízlek, védelek;
Mert lesz idö meglehet, hogy nem leszel már.

Voltak, akik szerettek, úgy hiszem;
Ma sem tudom végül miért hagytak el;
De téged most már féltelek, szeress úgy hogy jó legyek;
Örizz meg - elveszek ha nem figyelsz rám!

Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bujj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!

Probáltam másokkal, máshogyan;
Ma egyik is, másik is messze van;
És véletlen, úgy lehet, de téged már féltelek;
őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!..."

/Balázs Fecó/